KI VAGYOK ÉN?

 

Turós Ákos vagyok, egy autodidakta módon tanuló szabadúszó fotográfus ki a húszas évei rejtélyesebb pillanatait éli meg. Jelenleg elsősorban Budapesten, Magyarországon és Lendván, Szlovéniában tartózkodom. Szeretném a közeljövőben a brand-em kiterjeszteni mind az ország másik felére, Budapestre, illetve a világ többi részére is. Remélhetőleg sikerül a pesti életem során többet és nagyobbat alkotni, habár néha jól jönne több inspiráció.

 

Van egy érettségim, melyet a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban szereztem és tökéletes szerepet tölt be könyvjelzőként. Talán a közeljövőben megszerezhető Corvinusos diploma is használható lesz valamire.

 

A fotózás volt számomra az, amivel mindig is foglalkoztam és foglalkozok mindennap egy pár órát. Nem csak mint munka, hanem mint tanulás és ismeretszerzés szempontjából, mind a technikai, mind a kreatív és művészi jelentőségét illetően is.

 

Hiszem, hogy a fotóknak elsősorban nem csak marketing haszna van, hanem emlékül is szolgálnak mindannyiunk számára, mind nekem a közös fotózás, mind az ügyfeleim számára a képek kézhezvétele. Emellett egyik kép sem ugyanolyan, nem csak azért, mert más személlyel dolgozok együtt, hanem azért is, mert az utómunka során adja igazán hozzá a fotós a lelkiállapotát és személyiségét az alkotásához.

 

Amikor nem a kamerám tartom a kezemben, akkor vagy írok és tervezgetek, vagy pedig olvasok: elsősorban pszchiológiával kapcsolatos könyveket, illetve különféle kortárs verseket.

 

Ha a reggel és az éjszaka között kéne döntenem, akkor a késő délutánt választanám. Rengeteg dolgot imádok, többek között odavagyok a Coca Coláért, a Kinderért, a négysajtos pizzáért, a mojitoért, a tengeri herkentyűkért, a vitás gondolatokért, a neten való vásárlásért (csak hogy kapjak csomagot) és a koncertekért. Szeretem a pihenést, a szabadnapokat, a viharokat, a nagyon öreg embereket a legelképesztőbb sztorikkal, a festék és a benzin illatát, a drag queen-eket, a hosszú sétákat és biciklis túrákat, az alulértékelt zenéket, a reakció-mémek gyűjtését, a szoros öleléseket, az ingyenes házhozszállítást, reggelit enni vacsorára és vica versa, a fekete és fehér színű ruhákat, az idézeteket, a nagybetű nélküli írást, a helyes nyelvtant, a puha ágyakat és plédeket, az új helyeket, a kocsizásokat, az írást és a kézzel írott, személyhez szóló leveleket melyeket én írok, illetve melyeket én kapok.

 

Két kisebb kiállításom volt Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban, illetve egy önálló a Mimosa Lounge-ban, szintén Zalaegerszegen. Emellett már több hazai kávézóval, pincészettel és étteremmel is együtt dolgoztam, valamint az Origoval (Life.hu) és a Szigettel is.

 

2017. októberében pedig sikerült a londoni DesignStudio98-cal együtt dolgozni az azévi ArtMarket-en, Budapesten, ahol David Bowie egyik leghíresebb fotósával Tony McGee-vel is megismerkedhettem.

 

Elsősorban az inspirációmat a személyes érzelmekből, vágyaimból, álmaimból és élményeimből, illetve a különféle versekből és mélyebb mondanivalójú szövegekből szerzem, de rengeteg sorozat is inspirálta már a kreatív munkáim egy részét.

 

Szívesen dolgozom együtt elsősorban hazai cégekkel, így ha bármilyen új gondolatod vagy portfolio-ötleted lenne, nyugodtan keress fel!

 

Főleg a kreatív, fine art képeimmel igyekszem történetet és érzelmet mesélni, DE ha esetleg esküvőre is felkérnétek, biztosak lehettek benne, hogy hozom a megszokott minőséget!

 

Illetve, szeretek utazni, szóval vigyetek el valahova engem is!